Már több verseny is vár a válogatottakra. Ha ezeken játszanak a játékosok extra edzéspontokat kapnak.
Minden földrésznek külön selejtezősorozata van. Ezek 4-6 fős csoportokra vannak osztva, és oda-vissza rendszerben játszanak a csapatok egy kört. Az elsők automatikusan kijutnak a VB-re, a legjobb 2.-ok még egy párharcot kell, hogy vívjanak.
Az első VB-nél még a rendező Hollandok -míly meglepő!!- játszottak a selejtezőben is, -meg is nyerték-, de ezentúl a rendező ország nem játszik már selejtezőt, hanem automatikusan résztvevő lesz.
4 évente kerül megrendezésre a szezon végén. 32 ország küzd 8 db 4-es csoportban, az első 2 jut tovább a 16 közé, onnan egyenes kieséses rendszer van. Az azonos csoportból jövők csak a döntőben találkozhatnak újra egymással.
Minden nap 1 mérkőzés van, 15:00 magyar idő szerint a kezdés.
A VB lebonyolítása a rendező országban a következő: a 8 legnagyobb stadionban kerülnek a mérkőzések lejátszásra véletlen elosztásban. a legnagyobbtól megyünk lefelé, amíg nincs meg a 8 stadion.
A csoportok sorsolása a 42.héten történik, maga a VB a 47. és az 1.hét között zajlik. (Ez a valóságban 7 nap, vagyis pont 1 hét) Ha egy játékosod részt vesz a tornán, addig nem játszhat semmilyen más meccset, amíg a csapat ki nem esik. Szóval aki osztályozót játszik annak nélkülöznie kell a VB-n szereplő játékosait.
A VB-k és a kontinens bajnokságok házigazdáinak kiválasztása az egyes országok stadionjainak a száma alapján történik. Ahhoz, hogy egy országnak legyen esélye egy VB rendezésére, ahhoz legalább 16 darab 4-es szintű stadionra van szükség. Az Európa Bajnokságoknál 8, az óceániai és dél-amerikai kontinens viadaloknál 4, vagy pedig 6 darab 4-es szintű stadion szükségeltetik.
Minél több 4-es szintű stadionja van egy országnak, annál nagyobb eséllyel rendelkezik, hogy kiválasztásra kerül, és megkapja a rendezői jogot. A magasabb szintű stadionok tovább növelik az esélyeket.
A Világbajnokság Európa és a világ többi része között fog váltakozni, tehát egyik évben Európában lesz, míg a következő versenyen egy másik kontinensen. Ezen kívül olyan ország nem kerülhet kiválasztásra, amely az utóbbi időben rendezett már egy ilyen válogatott versenyt. A VB-k és az EB-k esetében az elmúlt 40 szezon kerül beszámításra. A többi kontinensen ez a szám alacsonyabb, mivel kevesebb jelölt van ezeken a kontinenseken.
A rendezők kiléte 8 szezonnal előre ki fog derülni 2 héttel a finálét követően.
Az első kontinens bajnokságok ( Európa, Ázsia stb) a 6. szezonban lesznek megtartva. A selejtezők nem sokkal a világbajnokság vége után kezdődnek és 2 szezonon keresztül tartanak majd.
A selejtezők hasonlóak lesznek mint a világbajnokságra. Európában, Afrikában, Ázsiában és Észak-Amerikában 16 csapatos tornák lesznek csoportkörrel, amit kieséses szakasz követ.Dél-Amerikában és Óceániában 5 csapatos torna lesz, mindenki játszik mindenkivel.
A 3. 7. 15. 19. 35. 47. 49. és 51. hét van feltartva a nemzetközi meccseknek. A válogatottak általában egy barátságos és egy tétmeccset játszanak majd.
A barátságos meccsek néhány hétre előre le vannak szervezve. Azok a csapatok akik világbajonkságra vagy európabajnokságra kvalifikálták magukat nem játszanak majd barátságos meccseket.
Nemzetközi barátságos meccs: 400 pont, 3 meccsre
VB / EB selejtezők: 600 pont, 5 meccsre
EB meccsek: 800 pont, 3 meccsre
VB meccsek: 1000 pont, 3 meccsre.
